Alprogramvezető:

Dr. Polyák Gábor LL.M Ph.D
egyetemi adjunktus
PTE ÁJK Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék

A doktori program jelentősége és indokoltsága

A társadalmi nyilvánosság működését jelentősen befolyásolja a médiapolitikai döntésekben, jogalkotási lépésekben és jogalkalmazói gyakorlatban, illetve önszabályozási kezdeményezésekben megnyilvánuló médiaszabályozás. A médiarendszer kialakítására, illetve a médiatartalom - korlátozó és előíró módon történő - alakítására irányuló szabályozás minősége végső soron közvetlen hatást gyakorol a demokratikus működés egészére, a társadalmi és kulturális értékekre, valamint a médiapiac gazdasági teljesítőképességére.

Az elmúlt években a hazai médiaszabályozással kapcsolatban jelentős szabályozási és jogalkalmazási tapasztalat gyűlt össze. Nem csak a hazai és az egyes külföldi nemzeti szabályozások, de az ezeket alakító alkotmányjogi és közösségi jogi keretek is folyamatos változásban vannak. E változások nyomon követéséhez, értelmezéséhez, sőt alakításához széles körű, számos szabályozási területet és kapcsolódó más tudományterületet magában foglaló tudásra van szükség. Mindezek a tényezők indokolják a terület tudományos feldolgozását.

A program jellege interdiszciplináris. A médiaszabályozás olyan összetett szabályozási terület, amely európai közösségi jogi, alkotmányjogi, médiajogi, távközlési jogi, versenyjogi kérdések átfogó ismeretét, illetve számos műszaki, gazdasági, kulturális és társadalomtudományi összefüggés megértését feltételezi. A médiatartalom szabályozásában meghatározó szerepük van az általános polgári jogi, büntetőjogi, szerzői jogi, adatvédelmi előírásoknak.  A "médiajog", mint a hagyományos jogágakon átnyúló joganyag legfeljebb a jogszabályok sajátos szempont szerinti csoportosításaként határozható meg: azok a rendelkezések sorolhatók ide, amelyek relevánsak a média működése szempontjából. A médiajog nem a magánjog, büntetőjog és közjog mellett áll, hanem a média látószögéből egyesíti e klasszikus joganyagok egyes vonatkozásait. Az egyes tömegkommunikációs médiumokra vonatkozóan - részben médium-semleges módon, nagyobb részben azonban az adott médium jellemzőihez igazodva - rendezi a megjelenő tartalommal, a piacra való belépéssel, valamint a tartalmat továbbító infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket.

A doktori képzés során a hallgatók a médiaszabályozás minden vonatkozásával megismerkednek. Az alapjogi, közösségi jogi, összehasonlító jogi ismeretek mellett olyan szabályozás-elméleti, szabályozás-politikai ismereteket szereznek, amelyek alapján képesek bármely szabályozási és jogalkalmazói döntés, illetve szabályozási koncepció kritikus értékelésére. A hallgatók az infokommunikációs ágazat egészéről átfogó képet szereznek. Tudományos eredményeik az infokommunikációs ágazat társadalmi és gazdasági szempontból hatékony szabályozásához járulnak hozzá.

A képzési program illeszkedik a PTE ÁJK alapképzési és továbbképzési programjaihoz, különös tekintettel az infokommunikációs szakjogász képzésre. A program elindításának célja az is, hogy az egyéb képzési programokon megalapozott tudást a hallgatók önálló kutatási tevékenységük keretében mélyítsék el.

A doktori képzésre való jelentkezés feltételei

A jelöltnek jogi diplomával kell rendelkeznie, de elfogadható kommunikációs, közgazdász, szociológus, politológus diploma is. Előfeltétel legalább egy középfokú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelv alapfokú ismerete. A jelöltnek a jelentkezéshez csatolnia kell választott kutatási témája vázlatát, és a felvételi bizottság előtt médiajogi ismeretekből szóbeli vizsgát kell tennie. A felvételi vizsga során előnyt jelent a korábbi publikációs és tudmányos pályázati tevékenység.
A képzés időtartama három év, melynek során a jelöltnek különböző tantárgyakba tartozó ismereteket kell elsajátítania, és ezekből félévente - az előadások, a konzultációk és a megadott szakirodalom alapján - sikeresen kollokválnia. A képzés nagy hangsúlyt helyez a hallgatók egyéni munkájára, a szakirodalom feldolgozására, és a hallgatóktól folyamatos publikációs tevékenységet vár el. A havi egy napos konzultáció lehetőséget biztosít az egyéni felkészülés támogatására és az elsajátított ismeretek ellenőrzésére.

Az elsajátítandó ismeretek

A kommunikációs jogok az alapjogok rendszerében
A véleményszabadság filozófiája. A kommunikációs jogok a hazai és a külföldi alkotmánybíráskodásban. Az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata. A kommunikációs jogok korlátozása.

A médiarendszer kialakításának alapjogi kérdései
A sajtószabadság a kommunikációs jogok körében. A véleményszabadság objektív-intézményi oldala, a médiarendszer kialakításának állami kötelezettsége. Plurális médiarendszer, demokratikus közvélemény.

A média működésének műszaki, gazdasági és kulturális összefüggései
Analóg és digitális technológiák a médiában. A digitalizáció és a konvergencia. Online, mobil és IP-alapú média. A médiarendszer elemei, a médiapiaci értéklánc. A médiapiac közgazdasági sajátosságai. Médiafogyasztási szokások, a média közönségre gyakorolt hatásai. A média kultúraformáló hatása. Közszolgálatiság. Kisebbségek, civil társadalom és média.

Médiapolitika, kommunikációpolitika
Döntéshozatali szintek és folyamatok a médiapolitikában. Médiapolitikai célkitűzések. Szabályozási, fiskális és egyéb állami eszközök. Önszabályozás és társszabályozás. Médiarendszerek összehasonlító elemzése. A média-, hírközlés- és információs társadalom politika kölcsönhatásai. A hazai médiapolitika és médiaszabályozás alakulása.  A digitális médiarendszer kialakítása, mint médiapolitikai folyamat.

Nemzetközi és összehasonlító médiajog
Az összehasonlító médiajogi kutatások jelentősége, módszertana, hasznosíthatósága. Az Európai Unió audiovizuális politikája. Az Európa Tanács audiovizuális politikája. A média a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Egyes médiaszabályozási kérdések összehasonlító elemzése (pl. médiafelügyelet, piacra  lépés, médiakoncentráció-korlátozás). A közép-kelet-európai államok médiaszabályozásának alakulása. Médiaszabályozás az Egyesült Államokban.

A médiarendszer kialakításának közösségi jogi alapjai
A média és a szolgáltatások szabad áramlása. Az Európai Bíróság kapcsolódó gyakorlata. A televíziós irányelv és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv. A közösségi hírközlési jog alapjai. Közösségi versenyjog és média. A közösségi médiaszabályozás hatása a tagállami médiarendszerekre.

A médiarendszer kialakítására vonatkozó hazai szabályozás és joggyakorlat értékelése
A médiatörvény alkalmazásának tapasztalatai. A piacra lépés szabályozása, és folyamata az ORTT gyakorlatában. A médiatartalom szabályozásának érvényesülése (gyűlöletbeszéd, gyermekvédelem, személyiségvédelem, reklámszabályozás). A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülése.  A médiatörvény kritikája, jogalkotási koncepciók és javaslatok. A közszolgálatiság tartalma, intézményrendszere, finanszírozása.

Szerzői jogi kérdések a médiában
A média, mint szerzői jogilag védett alkotások előállítója és felhasználója. Felhasználási szerződések és közös jogkezelés a médiában.  A digitális művek szerzői jogi védelme. Digitális jogkezelő rendszerek. Az online terjesztés és a digitális televíziózás szerzői jogi kérdései.

A digitális médiatartalom szabályozása
Gyűlöletbeszéd a globális kommunikációs hálózatokon. A magánszféra védelme.  A gyermekek védelme az ártalmas tartalmakkal szemben. Reklámszabályozás és fogyasztóvédelem.

A hírközlési jog szerepe a médiaszabályozásban
Az elektronikus hírközlési jog fejlődése és alapjai.  A műsorterjesztés, mint elektronikus hírközlési szolgáltatás. Hozzáférés a műsorterjesztési kapacitásokhoz. Továbbítási kötelezettségek. A digitális műsorszórási kapacitások elosztása. Frekvenciagazdálkodás, a digitális hozadék kérdése. Integrált szabályozóhatóságok.

A versenyjog és a médiajog kapcsolata (dr. Tóth András)
Az általános és a médiaágazati versenyszabályozás különbségei. A médiát érintő versenyjogi  gyakorlat. A hozzáférés versenyjogi értelmezése. Közszolgálatiság és állami támogatások. A médiakoncentráció ágazati korlátozásának szabályozási modelljei .

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályozásának hatása a médiaszabályozásra
Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások jogi meghatározásának jelentősége. A lekérhető és az elosztott szolgáltatások elhatárolása; szabályozási megoldások és azok gyakorlata. A szabályozási terhek differenciált meghatározása. Az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása.