Képzési cél

A képzés célja olyan infokommunikációs szakjogászok képzése, akik jogi szakképzettségükhöz az informatikai, távközlési és médiaszektort érintő, a – társadalomtudományi, műszaki és gazdasági – társtudományok eredményeire is alapozott speciális jogi ismereteket szereznek. Az infokommunikációs szakjogászok ismerik a technológiai fejlődés következtében megjelenő új szabályozási igényeket, alkalmazni tudják a gyorsan változó, jogágakon átnyúló szabályozási eszközrendszert, és széleskörű ismeretekkel rendelkeznek a vonatkozó európai közösségi jogi és külföldi szabályozási megoldásokról.

A képzés során megszerezhető ismeretek hasznosíthatók egyrészt az infokommunikációs piac szereplőinek gyakorlatában, az informatikai-, távközlési- és médiavállalkozások tevékenysége során felvetődő sajátos jogi problémák kezelésében, másrészt az infokommunikációs piac szabályozását és felügyeletét ellátó igazgatási szervek szakembereinek munkájában.

A képzésben való részvétel képessé teszi a szakembereket, hogy átlássák a szakterület komplex működési folyamatait, és ehhez igazítsák az alkalmazható jogi megoldásokat; a képzés olyan komplex szabályozási eszközrendszer alkalmazására készít fel, amelyben az egyes problémák megoldása az ágazati hírközlési jogi, médiajogi eszközök mellett az általános polgári jogi, büntetőjogi, versenyjogi eszközök egységes alkalmazásán alapul. Segítséget nyújt továbbá a képzés ahhoz is, hogy az adott szakterületen tevékenykedő jogászok a megszerzett szakmai ismeretek birtokában képesek legyenek kapcsolatot teremteni, együttműködni a szakterület más szakmai felkészültségű szakembereivel a felmerülő jogi problémák kezelésében és megoldásában.

Az „infokommmunikáció” olyan szabályozási kérdéseket vet fel, amelyek számos jogágat és jogterületet érintenek. E kérdések vizsgálata és oktatása új szemléletmódot, jogágakon átnyúló megközelítést igényel. A képzés során ezért a hallgatók megfelelő alkotmányjogi (pl. információs alapjogok, véleményszabadság), közigazgatási jogi (pl. versenyjog, az elektronikus kormányzat szabályozási környezete, médiaigazgatás, távközlés-igazgatás,), polgári jogi (pl. az elektronikus kereskedelem szabályozási kérdései, a távközlési- és a médiarendszer dinamikája, szellemi alkotások joga), valamint büntetőjogi (pl. informatikai bűncselekmények, gyűlöletbeszéd, stb.) ismereteket sajátítanak el. A korábban legfeljebb egymástól elkülönülten vizsgált jogterületek ilyen összefogott elemzése és oktatása a hallgatók számára jelentős többlettudást adhat. Az infokommunikációs ágazat szabályozási kérdéseit a képzés három nagy területre, az informatikai jog, a távközlési jog és a médiajog területére tagolva tárgyalja. Mindhárom terület szabályozási kérdéseinek tárgyalása kiterjed a versenyszabályozási kérdések vizsgálatára.

A képzés az európai jogi megoldások részletes tárgyalása mellett az egyes témákhoz kapcsolódóan más külföldi jogi és nemzetközi jogi vonatkozásokat is érint. A hallgatók az összehasonlító jogi elemzések eredményeként széles körben felhasználható és rugalmasan továbbfejleszthető, elméletileg is megalapozott ismereteket szerezhetnek.

A jogi, szabályozási ismeretek megfelelő műszaki, gazdasági és társadalomtudományi alapokat feltételeznek. A képzés ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordít a kapcsolódó ismeretek oktatására. A hallgatók betekintést kapnak az infokommunikációs hálózatok technikai működésébe, különös tekintettel a szabályozás szempontjából alapvető fontosságú biztonsági kérdésekre. Az infokommunikáció, mint gazdasági szektor mindhárom fő területe – az elektronikus kereskedelem piaca, a távközlési piac és a médiapiac – többé-kevésbé sajátos piaci jellemzőkkel rendelkezik, amelyeket a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak feltétlenül figyelembe kell vennie. A képzés keretében sor kerül továbbá a kommunikáció mint társadalmi rendszer és folyamat társadalomtudományi elemzésére is.